Heti rendszerességgel tekerek 10-10 km-t a Veszprém megyei faluvilág két települése között. Biciklivel bő fél óra, kellemes edzés. A forgalom minimális, inkább őzekkel és nyulakkal találkozok, mintsem autókkal. Van időm nézelődni, gyönyörködni a tájban, hiszen bringával azért nem kilencvennel repeszt az ember a közutakon, másrészt amúgy sem rohanok.

Az első néhány alkalommal még a nagyobb képre koncentráltam: mikor jön a falu, a következő kereszteződésnél merre kell fordulni, hol érdemes menni a három kátyú között. Ahogy az útvonal már rutinból megvolt, el tudtam kezdeni fókuszálni másra is: egyre több őzet és madarat vettem észre, szép fákat, amik biztonságot nyújtva meresztik ágaikat a mező egy része fölé, és szemetet. Töménytelen szemetet.

Sörös, energiaitalos dobozok végeláthatatlan sorát, PET palackokat, autóalkatrészeket, egész zsák szemetet az út mellé kiszórva.

Korábban ezen az útvonalon járva sosem vettem észre ennyi eldobált hulladékot. Feltettem magamnak a kérdést: hogy lehet ez? Egyszerű a képlet: autóval mentem. Ennyit számít a modern közlekedési eszközök sebessége: egyszerűen nincs ideje, lehetősége az utazónak igazán jól megnézni a környéket. Lát egy-egy erdőt, mezőt, talán egy pillanatra néhány állatot is, de az már el is suhant az ablak előtt. Az árokban fekvő aludoboz pedig annyira látókörön kívül esik, hogy agyunk már tudomást sem vesz róla.

Jól áll a világnak a sebesség.

Nem csak kerékpározni szoktam: a gyaloglás is a mindennapjaim része. Sétálgatás közben szoktam gondolkodni, helyretenni a velem történteket. A séta pedig még lassabb, mint a bringa, még több ideje van az embernek figyelni, feldolgozni a környezetében látottakat. A szemetet is. Minden lépésre egy újabb.

Felmerül a kérdés: azért gyorsítjuk életünk szinte minden szegmensét, hogy a közben élhetetlenné váló világ elől meneküljünk, és ne kelljen észrevennünk a valóságot, ami körülvesz minket? Könnyebb autóval járni a WC-re is, mert úgy nem kell találkoznunk azzal, hogy gyakorlatilag egy szemétkupac tetején élünk?

Te mennyire élsz gyorsan, szoktál néhanapján 2-3 percnél többet sétálni?